Magyarországi Web Konferencia 2007

Szervező

Szakmai partnerek

Támogatók

Infrastruktúra

A logikai tankönyvekben igen gyakran hivatkoznak rokonsági fogalmakra (tipikus feladatként szokták feladni az anyai nagyapa, a nagybácsi, az anyós stb. fogalmak logikai leírását). Az is ismert tény, hogy a különbözõ nyelveken olykor másként ragadják meg ezeket a fogalmakat. Ennek kapcsán gyakran hivatkoznak a magyar nyelvre, amely bizonyos esetekben megkülönböztet rokonsági fogalmakat az érintettek korkülönbsége szerint (az angol brother/fiútestvér egyetlen terminusával szemben nálunk elõfordul a fiatalabb és öregebb fivér, azaz a báty és az öcs fogalma is). Az viszont talán már meglepõ, hogy a rokonsági fogalmak univerzumát durván 350 fogalommal lehet leírni. Az ontológiaalkalmazás egyik hasznát szépen be lehet mutatni a rokonsági fogalmak ontológiájával, amikor is egy formális logikai nyelven leírt fogalomrendszert arra lehet használni, hogy egyfajta viszonyítási, „fordítási” alapként szolgáljon a különbözõ természetes nyelvek között. A rokonsági ontológia segíthet rámutatni a nyelvek eltérõ fogalomképzési gyakorlatára, illetve az ebbõl fakadó „értelmezési, fordítási nehézségekre”. A nyelvek közötti eltéréseket a szerb-horvát és a kínai mandarin nyelv segítségével szemléltethetjük a legjobban: a szerb-horvát terminológiára húzható gráfnak a legnagyobb az átmérõje (15 generációt átívelõ terminológiája van), míg a mandarin nyelv univerzuma a legsûrûbb (legalább 150 terminust használnak). Természetesen azt is lehet szemléltetni, hogy miként lehet következtetési feladatokra használni ezt a rendszert. Tanulságos lehet az a részelemzés is, amely azt mutatja be, hogy milyen alapfogalmakra, fogalmi primitívekre támaszkodva lehet felépíteni a rokonsági fogalmak unniverzumát, melynek során kiderülhet, hogy a leggyakrabban használt fogalmakhoz elegendõ csupán négy alapfogalmat axiómaként felvenni, ám akadnak olyan fogalmak is, melyekhez szükség van idõkezelésre (tehát valamilyen temporális logikára) vagy modális logika alkalmazására. Ehhez kapcsolódóan ki lehet térni arra, hogy milyen mértékben és miként lehet OWL-nyelven kifejezni a szóbanforgó fogalmi rendszert.

Kulcsszavak

szemantikus web, ontológia, owl, logika, formális és természetes nyelv, következtetési rendszer

Szakadát István

Szakadát István elõbb matematikus mérnökként végzett a Mûegyetemen 1982-ben, majd szociológus diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán 1985-ben. 1987 óta a BME Szociológia Tanszékén dolgozik, de a tudományos és oktatói feladatai mellett más irányú tevékenységet is folytatott. 1993-ban Nyírõ Andrással együtt megcsinálta az elsõ magyarországi multimédia CD-ROM-ot, amit még 15 másik követett az elkövetkezõ években (köztük az ABCD negyedéves CD-ROM-os periodika), majd 1997 és 2004 között a Matáv internetes fejlesztéseiben, vállalkozásaiban vett részt különbözõ szerepekben. 2002-tõl az egyik vezetõje lett a Matáv és a Mûegyetem által közösen alapított Média Oktatási és Kutató Központnak (MOKK). A digitális kultúra hazai építésének gyakorlati feladatai mellett mindvégig foglalkozott az új hálózati média sajátosságainak elméleti kutatásával is, melynek eredményeként megjelent egy könyve errõl a témáról 'Egyben az egész' címmel. Az új média hatásainak vizsgálata mellett foglalkozik még a számítógépek szövegértelmezési képességeivel kapcsolatos szemantikai, ontológiai problémákkal.